
Már az óvodában megtanultam mindent, amit tudni érdemes. Azt, hogy hogyan éljek, mit tegyek, mind az óvodában tanultam meg. Az egyetemen a bölcsesség nem volt különösebb érték, az óvodában azonban annál inkább. Íme, amit ott tanultam:
Ossz meg mindent másokkal!
Ne csalj a játékban!
Ne bántsd a másikat!
Mindent oda tegyél vissza, ahonnét elvetted!
Rakj rendet magad után!
Ne vedd el a másét!
Kérj bocsánatot, ha valakinek fájdalmat okoztál!
Evés előtt moss kezet!
Húzd le a vécét!
Élj mértékkel!
Mindennap tanulj, gondolkodj, rajzolj, fess, énekelj, táncolj, játssz és dolgozz egy keveset!
Délutánonként szundíts egyet!
A nagyvilágban óvatosan közlekedj, fogd meg a társad kezét és ne szakadjatok el egymástól!
Ismerd fel a csodát!
Ezek nem az én szavaim, Robert Fulghum írta őket, de azért még teljes mértékben egyetértek velük! Igen. Talán néha ennyi is elég. És talán nem is kellene mást hozzáfűznöm.
Szia.Nagy igazság !!!!Ha ezeket megtanulja és betartja,az ember gyereke,akkor az csak jó lehet.
VálaszTörlés