A húsvét a keresztény világ legnagyobb ünnepe, Jézus Krisztus feltámadásának emlékére, mely Nagypéntek utáni 3. nap; a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni vasárnap. Emiatt évente változó a dátuma. A népi hagyományok szerint a húsvét virágvasárnaptól fehérvasárnapig tart. Számos európai nyelvben a zsidó Pészachból (a tavasz, a hálaadás ünnepe) eredeztetett szavak a Húsvét megfelelői. Főleg germán nyelvterületen viszont az Eostre istennő (a termékenység istennője, ünnepe a tavaszi napéjegyenlőségkor volt) nevéből eredő Easter, Oster elnevezés honosodott meg, mely a kereszténység előtti, pogány tavaszünnepekre emlékeztet. A nyúl és a tojás ennek az istennőnek a szimbólumai, melyek régi ábrázolásokon is láthatók.
A locsolkodás előtti napokat különböző szokások tették izgalmassá és emlékezetessé, melyek országszerte eltértek ugyan, de hasonló tőről fakadtak.
Virágvasárnapnak nevezik a húsvétot megelőző vasárnapot, Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának emlékére. A katolikusoknál ez a nap a nagyböjt utolsó, legfontosabb hetének kezdete. A templomban barkaszentelést (a magyar néphagyomány szerint rontás, betegség, vihar, jégeső ellen), barkás bevonulást vagy körmenetet szoktak tartani.
A harangok Rómába mentek
Nagycsütörtöktől nagyszombat délutánjáig harangok helyett kereplők szóltak. E napot bizonyos vidékeken zöldcsütörtöknek is nevezték, mivel ilyenkor zöld növényekből készült ételeket főztek (sóska, spenót...), a bő termés reményében.
Nagypénteki böjt
A keresztények körében nagypéntek a bűnbánat és a szigorú böjt napja. A templomokban az oltárakat letakarják, a harangok némák. Ezen a napon a passiojátékok, élőképes felvonulások világszerte elterjedt szokások.
A paraszti életben ehhez a naphoz babonás félelmek kötődnek. Tiltották az állattartással, földműveléssel kapcsolatos munkákat, nem sütöttek kenyeret, nem mostak, nem fontak. A lányoknak és az asszonyoknak nagypénteken különleges teendőik voltak. Ezen a napon egy kicsit levágtak a hajuk végéből, hogy hosszabbra nőjön. Napfelkelte előtt az ajtókat és az ablakokat kinyitották, hogy az ágyneműt a nagypénteki szél járja át, és "moly ne essen bele". Nagypéntek napján kiderülhetett, hogy kik a falu boszorkái.
Nagyszombaton véget ér a 40 napos böjt, és újra megszólalnak a harangok. A nap eseményei a víz- illetve tűzszentelés. Az új tűz gyújtása a remény szimbóluma is. Jellegzetes szokás szombat estéjén a feltámadási körmenet.
Női munkákat tiltó nap volt, nem szabadott seperni, főzni és mosni sem. A húsvéti szertartások sorában ezen a napon a templomban megszenteltették ételeiket: sonkát, bárányt, tojást, kalácsot..
A leányok húsvétvasárnap festették meg a tojásokat. A tojás a termékenység, az új élet jelképe. A tojás festés módszerei tájegységenként változók. Nem csupán festett, hanem karcolt, vakart, patkolt, kotort, márványozott, viasszal írott is lehet. A tojásfestésen kívül szokás még a tojásütés, a tojásdobálás, a dombról való tojásgurítás. Egyes források szerint a legények Húsvét vasárnapjának estéjén jártak locsolkodni a lányos házakhoz, útjukat zeneszó kísérte a leányok borral, tésztával és festett tojással várták őket. A kisebb fiúk viszont hétfő reggel járták a házakat.
Hideg kútvíz vagy kölni
Napjainkban a locsolásnak húsvét hétfő az általánosan elterjedt időpontja. A fiúk a lányos háznál piros tojást, pénzt vagy kalácsot kaptak az öntözésért. A víz megtisztító, megújító erejébe vetett hit az alapja ennek a szokásnak, mely aztán polgárosodott formában (kölnivízzel locsolás) megmaradt a városokban napjainkig. Eredetileg kútból húzott hidegvízzel öntözték a lányokat, helyenként meg is vesszőzték őket. Mindkettő a jelképes megtermékenyítést a rituális megtisztulást jelenti.
„Komatálat hoztam, fel is koszorúztam..”
Fehérvasárnap a nagyszombatot követő nyolcadik nap. Ezen a napon szokás volt faluhelyen a húsvét zárására, hogy fiatal lányok barátnőjüknek, barátjuknak komatálat küldtek. A tál kaláccsal, tojással, borral megpakolva a sírig tartó barátság megkötését jelképezte. Ha egy legény a kedvesének küldött ételt, italt, azt mátkatálnak nevezték.
A húsvét teljes ünnepkörét a pünkösdi szokások zárják.
Számomra a húsvét kevéssé vallási alapú, inkább az általános szokásokat tartottuk kicsi gyerekkorom óta. Mint minden gyereket engem is izgalommal töltött el a készülődés, a lakás díszítése rügyező ágakal, tojásokkal, virágokkal. Szerettem a tojásfestést, amiben eleinte még két bátyám is nagy kedvvel vett részt. Izgalommal vártam a húsvét hétfőt, találgattam, vajon hány locsolóm lesz, számolgattam, elég lesz-e a hímes tojás. Mára sajnos ezekből a kedves dolgokból nem sok maradt, nagyjából beérem a lakás dekorálásával. Ám izgalmas feladatnak tűnik feléleszteni a szokásokat és bevezetni gyermekeinket egy ilyen szép és tartalmas ünnep hagyományaiba! Nyúlra fel!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése