tegnap-ma-holnap

Mert tudom, hogy tudod, szeretlek,
s tudod, hogy tudom, szeretsz,
már nem a csillagok közt kereslek,
de ott, ahol lehetsz,
konyhában, ágyban – nem holdfényparton
de ott, hol megjöhetsz,
mégis, egyetlen csodámnak tartom,
hogy szeretlek és szeretsz.


Bella István: Ó-újévi vers

Boldog új évet!

Nagy László : Adjon az Isten

"Adjon az Isten szerencsét,

szerelmet, forró kemencét,

üres vékámba gabonát,

árva kezembe parolát,

lámpámba lángot, ne kelljen

korán az ágyra hevernem,

kérdésre választ ő küldjön,

hogy hitem széjjel ne düljön,

adjon az Isten fényeket,

temetők helyett életet-

nekem a kérés nagy szégyen,

adjon úgyis, ha nem kérem."

Szilágyi Domokos

Karácsony

A puha hóban, csillagokban,
az ünnepi foszlós kalácson
láthatatlanul ott a jel,
hogy itt van újra a karácsony.

Mint szomjazónak a pohár víz,
úgy kell mindig e kis melegség,
hisz arra született az ember,
hogy szeressen és szeressék.

S hogy ne a hóban, csillagokban,
ne ünnepi foszlós kalácson,
ne díszített fákon, hanem
a szívekben legyen karácsony.

Beszélő fák

Élt egyszer egy dombtetőn három fa. Gyakran beszélgettek, elmondták egymásnak álmaikat, vágyaikat.
Az első fa egyszer így szólt: - Belőlem egy kincsesláda lesz. Megtöltenek majd arannyal, ezüsttel és sok - sok drágakővel. Külsőmet is megfaragják, mindenki csodálni fogja szépségemet.
A második fa is elmondta vágyát: - Belőlem hatalmas hajót fognak ácsolni az emberek. Császárok és királyok fognak utazni rajtam, hogy bejárják a Föld minden zeg-zugát. Utasaim biztosnak fogják érezni magukat rajtam!
A harmadik fa is beszélni kezdett: - Szeretnék magasra megnőni, hogy az erdő legmagasabb fája legyek. Az emberek mindenhonnan látni fognak engem a dombon, én pedig arra fogok gondolni, hogy nagyon közel kerültem az istenhez és a mennyek országához. Minden idők legmagasabb fája lesz belőlem, az emberek örökké rám fognak emlékezni.
Elmúlott néhány év, jöttek a favágók.
Megnézték az első fát és az egyik ember, azt mondta: - Ez a fa nagyon erős, ha kivágom, biztosan megveszi tőlem az asztalos, és nekifogott, hogy a fát kivágja. A fa nagyon boldog volt, mert tudta, hogy az asztalos belőle kincses ládát fog készíteni.
A második fánál is megszólalt egy favágó: - Ez egy nagyon magas fa, a hajógyárban biztosan jó pénzt fogok kapni érte. - A második fa is boldog volt, érezte, hogy álma beteljesült. Nagy hajót fognak ácsolni belőle.
Amikor a favágók a harmadik fához értek, az nagyon elszomorodott. Úgy érezte reményei szertefoszlottak. Egy favágó megszólalt: - Ezzel a fával nincsenek terveim. Kivágom, és anyagát elteszem.
Az első fából az asztalos egy jászolt készített. Betették egy istállóba és megtöltötték szénával.
A második fából egy kis halászcsónak készült. A fa reményei, hogy fedélzetén császárok és királyok fognak hajózni, széjjelfoszlottak.
A harmadik fát szálfákká vágták össze és darabjait egy sötét helyre rakták.
Sok év múlott el és a fák már megfeledkeztek álmaikról.
Egy napon egy asszony és egy ember jött be az istállóba, ahol az asszony egy gyermeket hozott a világra és a kisdedet elhelyezte a szénával telt jászolba, amely az első fa anyagából készült.
A fának eszébe jutott egykori álma és rájött arra, hogy a világ legnagyobb kincsét őrzi.
Ismét elmúlott sok-sok év és néhány ember beült egy csónakba, amely a második fa anyagából készült. Az emberek közül az egyik fáradt volt és elaludt.Nagy vihar tört ki és a fa arra gondolt, hogy a belőle készített csónak képtelen lesz ellenállni a hullámoknak. Az emberek felébresztették alvó társukat, aki felállt, a szél felé fordult és elkiáltotta magát: "Béke veled!". A vihar egy csapásra elmúlt.
A fa, amelynek anyagából készült a csónak, rádöbbent arra, hogy fedélzetén a királyok királya tartózkodik, aki képes volt még a legerősebb vihart is lecsendesíteni.
Végül valaki jött, vállára tették neki a harmadik fa szálfáiból készített keresztet. Terhét egy város utcáján vitte, ahol az emberek szidalmazták és gúnyolták őt. Amikor megálltak, az embert felszögezték a keresztre, amit azután felállítottak a dombon.
A harmadik fa rádöbbent arra, hogy álmai neki is megvalósultak, erős maradt, magasan áll egy domb tetején, és nagyon közel került Istenhez, mert Jézus testét hordja magán.
Amikor úgy látod, hogy a dolgok nem úgy alakultak, ahogyan azt elgondoltad, jusson eszedbe, hogy az Istennek tervei vannak veled. Ha hiszel benne, meg fog ajándékozni terved megvalósításával.
Mind a három fának álmai valóra váltak, talán nem éppen úgy, ahogyan azt egykor elképzelték.Mi sem tudhatjuk, hogy az Istennek milyen tervei vannak velünk.
Még, ha olyanok is, amilyennek nem vártuk, mert az ő útjai kifürkészhetetlenek.

Kértem, kaptam!

Henri Viscandi : Meghallgatott imádság

Erőt kértem az Úrtól,-
S Ő nehézséget adott,
melyeken megedződtem.
Bölcsességért imádkoztam,-
és problémákat adott,
melyeket megtanultam megoldani.
Előmenetelt óhajtottam,-
gondolkodó agyat és testi erőt kaptam,
hogy dolgozzam.
Bátorságot kértem,-
és Isten veszélyeket adott,
melyeket legyőztem.
Szeretetre vágytam,-
és kaptam az Úrtól bajbajutott embereket,
hogy segítsek rajtuk.
Kegyes jóindulata helyett
alkalmakat kaptam a jóra.
Semmit sem kaptem amit kértem,
és mindent megkaptam,
amire szükségem volt.

Meghallgatta imádságomat!

Tegnaptól

Úgy tapasztaltam, az emberek -velem az élen - önmaguknak tett ígéreteiket könnyen elnapolják. Ha fogadkozunk, hajlamosak vagyunk úgy fogalmazni: holnaptól..., vagy: az új évben...
Épp ezért szerintem a legjobb megoldás, ha nem várunk január elsejéig, hanem már tegnap elkezdjük azt a csupa jót, amit ide összegyűjtöttem!

Reggel ébredéskor fogalmazd meg magadban aznapi céljaidat.
Sétálj minden nap legalább 10 percet.
Séta közben ne a földet nézd, hanem a természetben a fákat, vagy a tájat, városban pedig a házakat (szép homlokzatokra, ritka részletekre bukkanhatsz).
Teremts lehetőséget rá, hogy minden nap leülhess 10 percre magányosan.
Hallgass jó zenét, úton a munkába talán a legjobb idő erre.
Játssz sokat és éld bele magad.
Olvass több könyvet, mint az előző évben.
Szüntesd meg a rendetlenséget környezetedben, ez új energiát visz az életedbe.
Mosolyogj gyakrabban, és merj hangosan nevetni.
Használd ki a lehetőségét, ha megölelhetsz egy barátot – az ölelés gyógyhatású.
Békélj meg a múltaddal, koncentrálj jelenedre.
Minden nap tanulj valami újat.
Hívd fel rendszeresen családtagjaidat, barátaidat, és mondd nekik: „Rád gondoltam!”
Tiszteld a testedet annyira, hogy több jót adsz neki.
Elalvás előtt gondold végig napodat és fejezd be ezt a két mondatot:
Köszönet a ….-ért;
Ma sikeres voltam ……-ben.

Hangulat

Olyanok ilyenkor a csillagok, mint az álmos gyerek szeme. Kicsit hunyorognak, és még nem tudják: sírásra vagy nevetésre nyíljanak-e, vagy aludjanak tovább. Hát, csak pislognak.
Enyhe az idő, a szél csak a kerítések mellett lézeng, ámbár elég hűvösen.
Az ablakok néhol nézik már a hajnalt, néhol nem, és a csizmák nem kopognak a gyalogjárón, inkább csak cuppognak.
Néhol egy halk szó, néhol az se.
Néhol csak árnyak járnak, néhol kis lámpások imbolyognak, és mutatják, hova kell lépni, ámbár hiszen sár van mindenütt.
Az ég még sötét, s a nappal ágyát csak hinni lehet a keleti égen, s ez elég. Egyébként nem gondol rá senki, mert a búzák kikeltek már, a krumpli a veremben, s a jószág betelelt.
Ajtó nem csattanik, kiáltás nincs, a tegnap gondja, mintha aludna, a mai még nem ébredt fel, s a falu csak tiszta önmagát viszi hajnali misére.

Fekete István: Roráte (részlet)

Advent

Küszöbön áll a nap, az az egyetlen egy nap az évben, mely hivatalosan is a szereteté. Háromszázhatvanöt nap közül háromszázhatvannégy a gondjaidé, a céljaidé, munkádé, és a szereteté csupán egyetlen egy, s annak is az estéje egyedül. Pedig hidd el, Ismeretlen Olvasó, fordítva kellene legyen. Háromszázhatvannégy nap a szereteté, s egyetlen csak a többi dolgoké, s még annak is elég az estéje. - Wass Albert

Ha az ünnep elérkezik életedben, akkor ünnepelj egészen. (...) Tisztálkodjál belülről és kívülről. Felejts el mindent, ami a köznapok szertartása és feladata. Az ünnepet nemcsak a naptárban írják piros betűkkel. Nézd a régieket, milyen áhítatosan, milyen feltétlenül, milyen körülményesen, mennyi vad örömmel ünnepeltek! Az ünnep a különbözés. Az ünnep a mély és varázsos rendhagyás. - Márai Sándor

Minden nap egy kisablak

A karácsonyra való készülődés és várakozás fontos tartozéka az adventi naptár, melynek ma már számtalan formája létezik, aminek csak a fantázia és a pénztárca szabhat határt. Gyermekkorunkban inkább csak a boltban vásárolható csokis volt divatban (legalábbis mifelénk).
Története azonban sokkal régebbre nyúlik vissza. Az ötlet egy német anyuka fejéből pattant ki, több mint 150 évvel ezelőtt. 1851-ben egy Gerhard Lang nevű kisfiú állandóan kérdezgette édesanyját, hány nap van még karácsonyig. Az anya a várakozást megkönnyítendő, elkészítette az első adventi naptárat 24 kis ablakkal, az ablakszárnyak mögött 24 édes falattal. Így követte a kisfiú a napok múlását szentestéig.
A felnőtt Gerhard a Reichold és Lang képzőművészeti intézmény résztulajdonosa lett, és az 1900-as évek elején édesanyja ötlete alapján adventi naptárak gyártásába kezdett.Ezekben édesség helyett színes rajzokat használtak. A naptár sikere gyerekek és felnőttek körében azóta is töretlen. És amellett, hogy kedves gesztus és édes várakozás, sok-sok cégnek termel komoly profitot.
Az ügyes kezűek választhatják a házilag készítettet is, melyekhez rengeteg ötletet meríthetünk a netről. A teljesség igénye nélkül néhány blog kreatív adventi naptárakkal:gyermekszoba, Zsófi és Luca, mohakonyha oldala.
Szép készülődést!

Az ünnepek közeledtével

egyre sürgetőbbé válik, hogy kitaláljuk, megalkossuk, illetve beszerezzük szeretteink ajándékait. A világhálót böngészve számtalan ötletet találhatunk, köztük sok igen találó, és házilag is megvalósítható. Álljon itt az ixpluszegyedik. Hátha valakinek ez kelti fel az érdeklődését.

Gondolatok doboza

Van olyan családtag, barát, közeli hozzátartozód, aki szereti a jó gondolatokat, és nem veti meg a házilag készített ajándékokat? Íme,egy tökéletes ajándék:
Az ötlet egyszerű és nagyszerű.

Az elkészítéshez szükséges:
papír az idézeteknek
szívószálak
egy darab közepes mértű fadoboz
hobbifesték (ha antikolni akarod, akkor két szín + repesztőlakk)
(szalvétakép, más decupage-papír, ha képet is szeretnél rá + ragasztólakk)
Ha gyűjtögeted az idézeteket, szedd össze sajátjaidat, ha magad nem foglalkoztál ezzel, a neten sok ilyen gyűjteményt találsz - és még írnod sem kell, csak Ctrl C.
Az idézeteket írhatod kézzel, ilyenkor legjobb egy egyenlő oldalú (kb.9x9 cm-es) jegyzettömb lapjait használni. Ha nyomtatod, tedd táblázatba, így könnyebb lesz vonalzó mellett szikével kivágni.A kész papírlapokat tekerd fel (fogpiszkáló segítségével) és fűzd bele egyenként a 1,5 - 2 cm-esre feldarabolt szívószálakba. - Kész is a tartalom! Ha magadnak készíted (Miért ne?) lehet folyamatosan bővíteni a tárat, pl. ezzel:
"Akik csak a saját boldogságukat keresik, ritkán találják meg."
A fadobozt igazából sokféleképpen elkészítheted. Ha nem vagy túl ügyes kezű, szép míves dobozkák készen is kaphatók. Én decupage-oltam és antikoltam is, ennek menetét nem írom le. Ha véletlenül nem ismernéd a technikákat, minden hobby-oldalon találsz útmutatást hozzá.
A doboz tetejének belsejébe az alábbi szöveget tettem:

Gondolatok doboza

Ha valamilyen válaszra vársz, koncentrálj rá,

s kezed ösztönösen kihúzza majd

a számodra éppen szükséges útmutatást adó cédulát.

Aztán már rajtad áll, hogy elfogadod-e a tanácsot.

A képen látható dobozt ugyan én készítettem, de az idézetek anyukámtól származnak. Cserébe neki is csináltam egy dobozt, ha nála járok, majd lefotózom.

Baráti beszélgetések közben, csajos bulikon időnként előkerül a doboz. Aki akar, húz belőle - és meg is oszthatjuk egymással a gondolatokat.
Sokszor elgondolkodtató, néha kacagtató, olykor hátborzongató...