Egyébként a gép is megérne egy bejegyzést...
Szögezzük le: nem vagyok a konyhák királynője, bár szívesen tevékenykedem edények és fakanalak között, és gyakran erős kísértést érzek, hogy egyedi ételeket készítsek az otthon fellelhető nyersanyagokból, vagy mások által bevált recepteket a magam kedvére megváltoztassak. Az eredmény nem mindig egyértelmű - bár a párom nagyon lelkes és a fiúk is mérsékelten...
Aztán a fotózásban is lenne még mit tanulnom, no meg a fényképezőgép sem profi...
De most!
Szóval: a fiúk kalácsra vágytak, be is ígértem, de nem találtam az anyukám által gyakran sütött kalács receptjét... Az ember lánya ilyenkor a gép elé ül, és böngészni kezd... azonban valahogy a receptek zöme nem 100%-osan olyan, amilyet elképzeltem, emellett minden tiszteletem a gasztrobloggereké!!!
Szóval találtam egy ígéretes leírást, amin csak keveset kell változtatni. Az eredeti receptből ez lett:
50 dkg liszt, ebből 10dkg teljes kiőrlésű (még tovább kísérletezem a jobb arány érdekében)
2,5 dl langyos tej
8 dkg cukor
8 dkg vaj
1 mokkáskanál só
2 tojássárgája
1 cs. vaníliás cukor
1 citrom héja lereszelve
2 kis mérő (teáskanál) porélesztő
1 marék mazsola
1/2 tábla keserű csokoládé apróra vágva
Az elkészítés menete: a langyos tejet a vajjal és a tojássárgákat a kenyérsütő tartályba alulra teszem. Ezután jön a liszt, a cukor, a vaníliás cukor, a só, végül az élesztő, valamint a reszelt citromhéj. Elindítom a gépet; én a kenyér alapprogrammal sütöttem - kelesztésekkel és dagasztásokkal együtt szűk három órát dolgozik a gép. Nem volt időm megvárni, hogy befejezze a dagasztást, így közben öntöttem bele a mazsolát és a csokit, majd magára hagytam a szorgos barátomat.
Mindenkinek ajánlom kipróbálni, szerintem kenterbe veri a boltit, és -ami szerintem fontos - itt tudjuk, hogy mit tettünk bele!
Gondolom kézzel is simán elkészíthető, csak úgy munkásabb. Én kétszer ajánlanám dagasztani-keleszteni, aztán mehet a sütőbe, amit közepesnél magasabb hőmérsékletre előmelegítünk és mindvégig ott is tartjuk (úgy 200-220°C körül).