2013. november 13., szerda

Teljes élet - kedvesen ..

"Haladj nyugodtan a lárma és sietség közepette, és emlékezz arra a békére, ami létezhet a csöndben. Elidegenedés nélkül, élj úgy, hogy jó kapcsolatod legyen az emberekkel.
Mondd ki finoman és világosan az igazságot; és hallgass meg másokat, még az egyszerű és tudatlan lelkeket is; nekik is megvan a saját történetük. Ne hasonlítsd magad senkihez; ezzel kockáztatod, hogy léhává és hivalkodóvá válsz.

Mindig vannak nagyobbak és kisebbek, mint Te. Örvendj a terveidnek ugyanúgy, mint a teljesítményeidnek. Törődj a hivatásoddal, mégha mégoly szerény is; ez egy igazi érték az idők változó virágzásában.

Légy óvatos a Veled történtekkel kapcsolatban, hiszen a világ tele van csalásokkal. De ne légy vak, ami a bátorságot és a lelkierőt illeti, mert ez létezik. Sok egyén keresi a nagy ideálokat; és mindenütt az élet hősiességgel van tele. Légy önmagad. Különösen ne színleld a barátságot. Ezenfelül ne légy cinikus a szerelemben, mert az - szemben minden terméketlenségével és kiábrándulásával - ugyanolyan örök, mint e fű. Vedd szívesen az évek tanúságait, emelt fővel lemondva a fiatalságodról. Szilárdítsd meg a lélek azon képességét, hogy megvédhesd magad váratlan szerencsétlenségben. De ne bosszantsd magad agyrémekkel. Sok félelem születik fáradtság és magány miatt. Egy egészséges fegyelmen túl, légy jó magadhoz. Te a világmindenség gyermeke vagy, nem kevésbé, mint a fák és a csillagok; jogod van itt lenni. És hogy Neked világos vagy nem, a világmindenség úgy halad a maga útján, ahogy kell.

Találd meg a békét Istennel, bármi legyen az elképzelésed róla, és bármilyen munkáid vagy álmaid legyenek, őrizd meg az élet hangos zűrzavarában a békét a lelkedben. Minden álnokságával, unalmas gondjaival és összetört álmaival a világ mégis szép. Figyelj. Törekedj a boldogságra."


1692-ben egy régi templomban Baltimore-ban találták. 
A szerző ismeretlen.

Úgy tűnik, a boldogság keresése nem új keletű az ember életében. Az írás arról tanúskodik, hogy a több, mint 300 évvel ezelőtti jelent megélhették hasonlóképpen, mint mi a mai napot: rohanónak, lármásnak, gyorsan változónak. 
Az ember minden korban az élet értékeit keresi, és azok az évszázadok során mit sem változtak,  örök értékek. Kitartás, bátorság, elfogadás, türelem...  és mindenki folytathatja saját szája íze szerint. A keresés kalandos, felemelő, meglepő, kristálytiszta, vagy ködbe burkolózó, időnként megrázó, máskor gyönyörűséges, olykor nehézségektől terhes, de lehet könnyed és egyértelmű is. Ahány ember, annyi megélés, ahány pillanat, annyi hangulat.  
Épp ezért a legjobb, amit tehetsz, hogy kedves vagy - hiszen nem tudhatod, hogy akivel  találkozol milyen kemény csatát vív éppen.
-Tudtad, hogy épp ma van a kedvesség világnapja?-

2013. január 11., péntek

A gyermek

minden pillanatban teljes és totális, és semmiben sem lát ellentmondást. Amikor haragszik, akkor ő maga a harag; amikor szeret, ő maga a szeretet. Úgy lép át egyik pillanatból a másikba, hogy közben nem csinál belőle dilemmát. Semmiből sem csinál problémát. Nem rágódik ellentmondásokon, mert még nem gyártott magának elméleteket. Még nem tudja, hogy milyennek kellene lennie. Egyszerűen csak hagyja, hogy történjenek az események - együtt áramlik az élettel."
Osho

2013. január 8., kedd

Tanuld meg


a megbocsátás művészetét,

És alkalmazd először saját magadra.

Azután könnyű lesz másoknak megbocsátani.


                                                       Sri Chinmoy


2012. december 18., kedd

A csodák


mindig halkan zörgetnek ajtódon.
Ha azt mondod, csak a szél zúg odakint,
kavics koccant az üveghez,
vagy néhány száraz falevél rezzent a földön,
és ülve maradsz,
a csoda kívül reked, te nem nyitottál ajtót neki.

Szepes Mária

2012. szeptember 12., szerda

Szeptember


Tele a hombár,
tele a raktár,
tele a kaptár,

tele a csűr.

Rászáll a nyár a
legelső sárga
levélre, s elrepül.
          -Kányádi Sándor-

2012. szeptember 3., hétfő

Ha bölcsebb lennék,

 
















..mint amilyen vagyok,
innám a fényt,
ameddig rám ragyog, 
a nap felé fordítnám arcomat, 
s feledném minden búmat, harcomat, 
élném időmet, amíg élhetem,
hiszen csupán egy perc az életem.

(Várnai Zseni)

2012. július 26., csütörtök

Mindenkitől

azt kell követelni, amit az illető megtehet. A tekintély legelső alapja az értelem..."
 Antoine de Saint-Exupéry

Mindenki tudja, mennyi bölcsesség rejlik A kis herceg-ben, ám a legtöbb rongyosra használt gondolat inkább a barátságról és a kapcsolatokról szól. Sok értekezés fejtegeti, kinek is íródott valójában a regény: gyerekeknek szóló mese, vagy inkább felnőtteknek írt filozofikus mű? A szerző a kiadó unszolására inkább az előbbi értelmezést támogatta, de legalább annyira szól a nagyokhoz is az 1943-ban megjelenő mű. Újraolvasva mindig megcsillan valami mögöttes tartalom, ami addig rejtve maradt. Számomra tényleg örök darab, valós mondanivalókkal az ember természetéről.
 "Az teszi széppé a sivatagot, hogy valahol egy kutat rejt.."

2012. április 27., péntek

Nem gasztroblog

Olyan szuper kalácsot sütöttem... Tényleg! Na, jó - nem én, hanem - az én drága kenyérsütőgépem volt.
Egyébként a gép is megérne egy bejegyzést...

Szögezzük le: nem vagyok a konyhák királynője, bár szívesen tevékenykedem edények és fakanalak között, és gyakran erős kísértést érzek, hogy egyedi ételeket készítsek az otthon fellelhető nyersanyagokból, vagy mások által bevált recepteket a magam kedvére megváltoztassak. Az eredmény nem mindig egyértelmű - bár a párom nagyon lelkes és a fiúk is mérsékelten...
Aztán a fotózásban is lenne még mit tanulnom, no meg a fényképezőgép sem profi...
De most!
Szóval: a fiúk kalácsra vágytak, be is ígértem, de nem találtam az anyukám által gyakran sütött kalács receptjét... Az ember lánya ilyenkor a gép elé ül, és böngészni kezd... azonban valahogy a receptek zöme nem 100%-osan olyan, amilyet elképzeltem, emellett  minden tiszteletem a gasztrobloggereké!!!
Szóval találtam egy ígéretes leírást, amin csak keveset kell változtatni. Az eredeti receptből ez lett:

50 dkg liszt, ebből 10dkg teljes kiőrlésű (még tovább kísérletezem a jobb arány érdekében)
2,5 dl langyos tej
8 dkg cukor
8 dkg vaj
1 mokkáskanál só
2 tojássárgája
1 cs. vaníliás cukor
1 citrom héja lereszelve
2 kis mérő (teáskanál) porélesztő
1 marék mazsola
1/2 tábla keserű csokoládé apróra vágva
Az elkészítés menete: a langyos tejet a vajjal és a tojássárgákat a kenyérsütő tartályba alulra teszem. Ezután jön a liszt, a cukor, a vaníliás cukor, a só, végül az élesztő, valamint a reszelt citromhéj. Elindítom a gépet; én a kenyér alapprogrammal sütöttem - kelesztésekkel és dagasztásokkal együtt szűk három órát dolgozik a gép. Nem volt időm megvárni, hogy befejezze a dagasztást, így közben öntöttem bele a mazsolát és a csokit, majd magára hagytam a szorgos barátomat.
A végeredmény magáért beszélt, a kalács igazán finom lett, lágy (még egy éjszaka után is - már amennyi maradt belőle), ruganyos, és nem morzsálódós! A csoki kelesztés közben teljesen beleolvadt a tésztába, a kalács színe így aranybarnává vált, és talán az állaga ettől még jobb lett!
Mindenkinek ajánlom kipróbálni, szerintem kenterbe veri a boltit, és -ami szerintem fontos - itt tudjuk, hogy mit tettünk bele! 
Gondolom kézzel is simán elkészíthető, csak úgy munkásabb. Én kétszer ajánlanám dagasztani-keleszteni, aztán mehet a sütőbe, amit közepesnél magasabb hőmérsékletre előmelegítünk és mindvégig ott is tartjuk (úgy 200-220°C körül).