2010. július 23., péntek

Meghatott ez a vers - bár ez valószínüleg az állapotomnak is betudható...
Érdemes Szabó Gyula előadásában meghallgatni!



Erdélyi József: REGGEL

Egy szép reggelre gondolok és mosolygok és meghalok...
Kéklett az ég, sütött a nap, mentem sötét fenyők alatt.
Kezemet fogta jó apám. Sárgarigó fütyölt a fán.
Sárgarigó, huncut rigó, azt fütyölte, hogy élni jó.
Hogy élni jó, hogy élni szép, ha fogják az ember kezét.

Jó lenni nagynak, kicsinek, mindennek és mindenkinek.
Sárgarigónak legkivált, nagy kertben élni nyáron át.
Fenyőre szállni rangosan, fütyölni szépen, hangosan.
Hirdetni vígan szerteszét,hogy élni jó, hogy élni szép.
Hogy élni jó, hogy élni szép, ha fogják az ember kezét...

Egy szép reggelre gondolok, és mosolygok és meghalok.
Kék lesz az ég, ragyog a nap, megyek sötét fenyők alatt.
Kezemet fogja holt apám, s megszólal egy rigó a fán.
Azt mondja majd az a rigó,hogy élni szép, hogy élni jó.
De halni szebb és halni jobb… S én mosolygok és meghalok.

2010. július 21., szerda

Emlékek boltja

Az Emlékek boltjában minden este összesöpröget a boltoskisasszony. Összesöprögeti a port, egy zacskóba tölti szépen, a zacskóra ráírja, A MAI NAP EMLÉKÉRE, és dátumot is ír rá pontosan, és beteszi egy fiókba, és a fiókra is ráírja, A MAI NAP EMLÉKÉRE, és oda is dátumot ír, pontosan. Ha jönnek a vevők, és valamit venni akarnak, valami szép emléket, egy szép nap emlékére, a kisasszony csak kihúzza a fiókot, pontosan azt a fiókot, és elővesz, tessék kérem, EGY SZÉP NAP EMLÉKÉRE, a nap porát.

Mosonyi Alíz